Tamás Erzsébet
Új gazdi
Hozzászólások száma: 3
2011.08.25 16:13:03 Idéz
Köszönöm a hozzászolásotokat azt hogy tanácsot adtok, de amig nehezen is de fizetem a költségeket nem válok meg gesztenyétöl, ö a lányom kutyája és fájdalmas a megválás tudom meglepödtök akkor mért irtam mert nagyon szomoru voltam vagyok, de sose adnám fel.Öt én mi tanitottuk szerettük.Igen azon vagyok találjak munkát és ne legyen gesztenye beteg.Az a legnagyobb fájdalom sokan dobják el kutyájukat mondván akad másik Kati, büszke nem vagyok csak a ragaszkodás és az állat szeretet nagyobb,de köszönöm, kérlek ne itéljetek el.Megprobálok mindent megoldani.És hálás vagyok az állatorvosomnak.
kati
Vizsla rajongó
Hozzászólások száma: 2105
2011.08.25 14:35:11 Idéz
En is Belkata véleményén vagyok! Remélem hamar fogsz munkàt talàlni,minden rendezodni fog! De sajnos tudni kell, hogy a kutyus utàn addig is fizetni kell az àllatorvost... A szomszédokkal pedig ne torodj, legyetek inkàbb buszkék, hogy szeretitek ezt a kis àllatot, és inkàbb vàlasszatok egy megbizhato gazdit neki, aki tudja vàllalni a koltségeket. Nehéz tudom, de minden szempontbol ez a legjobb megoldàs. Bàtorsàg!
belkata
user_avatar
Vizsla rajongó
Hozzászólások száma: 1896
2011.08.25 13:11:26 Idéz
Nagyon sajnálom, hogy így alakult az életetek, de ha eldőlt, hogy nem tudod tovább fedezni a kutyus költségeit.... próbálj meg rendes, megbízható új gazdit keresni neki.... (ha a közeletekben találsz egyet, talán még időnként meg is látogathatjátok).
Debrecen, Magyarország
Tamás Erzsébet
Új gazdi
Hozzászólások száma: 3
2011.08.25 12:30:27 Idéz
Sziasztok jo napot.Az én történetem vidám és szomoru egyben.Gyerekkoromban intézetbe nötem fel.Nem mindenkiben biztam meg csak az állatokban mert bennük nem csalodtam.Lehet sokan nem értik ezt elfogadom.Az elsö kutyámat Plutonak hivták németjuhász vizsla keverék .Volt anyosom kiakarta nyirni télen dec 25.én több kutyával együtt a vizbe dobta.Én megmentettem az életét. Sajnos láncon kellett tartani mert ahol laktunk megszökött ,de sétáltattuk szerettük öt sajnos 9 évig élt majd elment meghalt.4év után a sors ugy hozta hogy kapott a kisebbik lányom egy keverék vizsla fiut gesztenyét.Szabadon mozoghat lakásba van,amiota nálunk van gond van a fülével meg a büzmirigyével.Az állatorvosunk nagyon rendes hiszen nem mindig tudom kifizetni a költséget megengedi, hogy késöbb törlesszek.Most egy hetefelvágták Gesztenye fülét, vérömlenye volt rá három napra megint feltelt a füle.Nagyon szeretem de nem tudum mit tegyek már nem tudom hogyan fizzessem a költséget.Sajnos én munkanélküli vagyok, Gyerekek és a család is imádja gesztenyét de nem tudom meddig birjuk ezt amugy élénk igazi zsivány kuta.Mások a lakokörnyezetemben hidegvérrel megválnak kutyáiktol lenéznek miért szeretem ennyire ezt a kutyát csapjam agyon majd lessz másik nem tudnám megtenni de,hogy kinyirjam ö családtag de azt sem tudomhogyan tovább Köszönöm hogy elolvassátok a történetem de azt is, hogy leirhattam.
bebydoll
user_avatar
Gazdi
Hozzászólások száma: 67
2011.03.16 09:01:37 Idéz
Igen, egy az egyben olyan volt mint Fanni, talán annyira nem volt madárcsontú. A gyakorláson októberben még ő is itt volt (mint néző emotions), aztán mikor a vizsgán megláttam Fannit én is ledöbbentem milyen hasonlóak. Bár Fanni szerintem idősebb, mint Pille volt, nem ?

Ami megnyugtató azért, hogy egy ilyen betegséget nem az utcán kóborolva kellett kihordania.

Azóta egy kicsit jobb kedvem lett, mert párszor meglátogattuk a kölykeit (akik már nagyok persze) itt a közelben.
szerkesztve: bebydoll::2011.03.16 09:04:29
vizslamánia
Freundin
user_avatar
Új gazdi
Hozzászólások száma: 4
2011.03.15 11:10:23 Idéz
bebydoll:
"El sem tudtam képzelni . hogy is bírtam ki addig egy ilyen kis cicatermészetű kutya nélkül. Végtelen engedelmességgel és kötődéssel hálálta meg azt a gondoskodást, ami az utcán való kóborlástól és még ki tudja mitől mentette meg.


Istenem mintha csak Fanniról olvasnék!!!!!
Sajnálom, hogy nem ismerhettem meg Pillét!!!
Évica...Fanni és Sonja http://sonja-angolszetter.blogspot.com/
Éva
user_avatar
Vizsla rajongó
Hozzászólások száma: 1912
2011.03.11 21:45:21 Idéz
Biztosan lesz, esetleg egy német vizsivel... emotions emotions Várjuk!
Huba - 2009. június 29. Pest megye
bebydoll
user_avatar
Gazdi
Hozzászólások száma: 67
2011.03.11 21:32:57 Idéz
Én sem,sajnálom, sajnos ez még elég friss, alig 3 hónapja történt emotions , remélem lesz majd még vidám sztorim is, azt is megosztom
szerkesztve: bebydoll::2011.03.11 21:33:25
vizslamánia
Éva
user_avatar
Vizsla rajongó
Hozzászólások száma: 1912
2011.03.11 21:29:21 Idéz
Ez nem ér... ma már nem akartam sírni... emotions
Huba - 2009. június 29. Pest megye
bebydoll
user_avatar
Gazdi
Hozzászólások száma: 67
2011.03.11 21:07:17 Idéz
"szomorú és vidám vizsla-történetek" az enyém pont ilyen, vidám és szomorú...
Hol is kezdjem?
Szerelem első látásra, mármint beleszeretni egy fajtába úgy, hogy az elmondva szinte már giccses, pedig igaz.
Egészen 21 éves koromig nem rendelkeztem komoly kutyás múlttal, ha csak azt nem nevezzük annak, hogy az ember lánya iskolából hazafelé könyörgő szemű csapzott kis sarki mixeket visz haza, annak reményében, hogy most aztán jól megmenti őket egy életre. A leghosszabb sikerélmény az egyhetes ingyen üdülés volt alkalmi kutyusaimnak, mert a "first class" kiszolgálás ellenére, legkésőbb mindegyik kereket oldott 5-6 nap után (az én nagy bánatomra és szüleim nagy megkönnyebbülésére...)

17 éves lehettem, amikor egy szép téli napon elmentem futni és az erdőbe vezető egyik keskeny ösvényen szembejött velem egy kisfiú, aki körül egy hosszúfülű, ropilábú kajla magyar vizsla ugrált, majd óriási szeretetroham közepette nagyokat nyalt a kissrác arcára. Azt hiszem nálam itt dőlt el a fajtaválasztás.
A felkavaró találkozás emotions után a családdal aztán hamarosan tényként közöltem, hogy nem tudom mikor, hogyan, honnan , de családi házunkba hamarosan lesz egy vizslánk. Így is lett. Itt egy pár évet ugranék, mert az első vizslám (Dió) az én tapasztalatlanságom , majd a saját kajlasága miatt egy kamion áldozata lett alig két éves korában.

A baleset után a soha többé kutyát nálam egészen két hónapig tartott, amikor megvettük második fiúkutyánkat. A tudatos nevelési elveket mindkettőjüknél annyira pontosan betartottam, hogy 8 hetes koruktól fogva (ahogy hozzám kerültek) egy hét szabadságot vettem ki, és minden percet (éjjel- nappal) velük töltöttem a szobatisztaságra szoktatás, a jó kutya-gazdi kapcsolat jegyében. Meg voltam győződve róla, hogy ez kell ahhoz a legendás vizsla-gazda kapcsolathoz, amiről annyit lehet hallani. Időközben elkezdett érdekelni egy terápiás módszer, amit szakképzett kutyákkal végeznek sérült embereken (állatasszisztált terápia), azt hamar megállapítottam, hogy a második fiúvizslám alkalmatlan lett volna erre a feladatra, ezért nem is erőltettem vele a dolgot.
…és milyen a sors? egyik nap a barátnőm telefonált, hogy napok óta kitartóan a házuk előtt ücsörög egy soványka, nyakig tehénszaros kislány vizsla, akit –más gazdijelölt híján-átmenetileg egy hétre befogadtunk, mondván addig keresünk neki végleges befogadóhelyet. Ha őszinte akarok lenni már a második együtt töltött nap után tudtam, hogy szeretném ha az egy hét soha nem érne véget. Ráadásul fiú kutyusunkkal is nagyon jól kijöttek. Végül Pillének (így neveztük el),ennek a kis bújós, mogyorószemű tüneménynek nem kerestünk gazdát, nálunk maradt.
Talán nem okozok azzal nagy meglepetést ha elárulom, hogy Pillével sikeresen letettük a terápiás vizsgát, így ő lett Veszprém első terápiás kutyája. Állami gondozott és fogyatékos gyerekekhez járt gyógyítani. Időközben családi házból emeletes házba költöztem, ahova fiúkutyánkat nem hozhattam magammal, ezért szomorú szívvel egy ismerős családnak ajándékoztuk, ahol szerencsére megszokott és igazi kis bennalvós családi kedvenc vált belőle.

Pille az új lakókörnyezetben is nagy népszerűségre tett szert, imádott autózni, imádta az embereket ezért mindenhova velünk tartott ahova lehetett. El sem tudtam képzelni . hogy is bírtam ki addig egy ilyen kis cicatermészetű kutya nélkül. Végtelen engedelmességgel és kötődéssel hálálta meg azt a gondoskodást, ami az utcán való kóborlástól és még ki tudja mitől mentette meg.
Mivel korát nem tudtuk pontosan,de már négy éve velünk volt , véletlenszerűen kitűztük az ötödik szülinapját az egyik nyári napon és mint bármelyik másik családtagunkat -őt is- egy tortával köszöntöttük (kolbásztorta-bolognai szósszal).
A „szülinapja „ után hirtelen teljesen váratlanul el kezdett romlani az egészségi állapota, majd a sokadik sikertelen gyógyszerterápia után el kellett fogadnunk azt a megváltoztathatalan tényt, hogy gyógyíthatatlan beteg és a legtöbb amit tudunk tenni érte az a fájdalom enyhítése és a szenvedés lerövidítése. Az agydaganat az utolsó hetekben már pihenni sem hagyta szegényt, ezért meg kellett hoznunk egy nagyon fájdalmas döntést. Elaltattuk.
Amikor a hamvaira vártunk ,- hogy elhozzuk és eltemessük- a rendelőben egy fél év körüli sötétbarna német vizsla bújt a lábamhoz (és még van aki azt mondja , hogy az állatoknak nincs lelkük), majdnem megszakadt a szívem.
Akkor végigfutott egy gondolat az agyamon lehet, hogy egyszer majd lesz egy német vizslánk , akit valaki kitett az utcára és „befogadunk egy hétre „, hogy gazdát találjunk neki…
szerkesztve: bebydoll::2011.03.11 21:11:27
vizslamánia