OGY határozat magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat

a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról A magyar nép történetéből ismert, hogy ősidőktől fogva milyen szoros volt kötődésünk az állattartáshoz, állattenyésztéshez. Hazánkban a Kárpát-medencében őshonosnak mondott fajok és fajták (a továbbiakban: fajták) fenntartása is védelmet kapott az állattenyésztési törvényben. A régi magyar háziállatfajták köre azonban ennél nagyobb sugarú, mert az "őshonos" fajtákon túl számos olyan, hosszú időn keresztül tenyésztett fajta él hazánk területén, amely állatfajták a magyar nemzeti kultúra részét képezik.

A régi magyar háziállatok az emberi munka évszázados eredményei. Történelmi múltunkhoz tartoznak, nemcsak az állattenyésztés történetéhez, hanem a teljes magyar történetiséghez is. Hozzátartoznak a magyar tájhoz, részei nemzeti identitásunknak, őshonos állataink ma is élő, eleven örökségünk. Az Európai Uniós csatlakozás küszöbén a Magyar Országgyűlés megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy nemzeti létünk 1100 éves értékeit, eredményeit megőrizzük, és Európában ezzel is kifejezzük nemzeti karakterünket.

Ennek szellemében a Magyar Országgyűlés a védett őshonos és régi magyar állatfajtákat nemzeti kinccsé nyilvánítja.

  • 1. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták tenyésztését, állományának fenntartását, és az ezekkel összefüggő tevékenységeket az állam elősegíti.
  • 2. A védett őshonos és régi magyar tenyésztett állatfajták megőrzése nemcsak állami feladat, nemzeti kinccsé nyilvánításuk a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint a magánszemélyek összefogására buzdít.
  • 3. A védett őshonos és régi magyar állatfajtáknak szerepe van az oktatásban, a művészetekben, nemzeti identitásunk megtartásában. Esztétikai értéket képeznek, a bennük rejlő génállomány gazdasági jelentőséggel bír.
  • 4. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták jegyzékét a határozat melléklete tartalmazza. A jegyzék felülvizsgálatáról - legalább 5 évente - a Kormány gondoskodik.
  • 5. A mellékletben felsorolt állatfajtákat magyar őshonos állatoknak tekintjük, amelyek egyben - nevükben és képi megjelenésükben - Magyarország szimbólumai.
  • 6. Ez a határozat a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

Melléklet a 32/2004. (IV. 19.) OGY határozathoz

Szarvasmarhafélék

  • Magyar szürke szarvasmarha
  • Magyar tarka szarvasmarha
  • Magyar bivaly

Juh

  • Fehér hortobágyi racka
  • Fekete hortobágyi racka
  • Gyimesi racka
  • Cigája
  • Cikta

Kecske

  • Magyar (parlagi) kecske

Sertés

  • Szőke mangalica
  • Fecskehasú mangalica
  • Vörös mangalica

Tyúkfélék

  • Fehér magyar tyúk
  • Sárga magyar tyúk
  • Kendermagos magyar tyúk
  • Fogolyszínű magyar tyúk
  • Erdélyi kopasznyakú tyúk (fehér, fekete, kendermagos)

Pulyka

  • Rézpulyka
  • Bronzpulyka

Lúd

  • Fodrostollú magyar lúd (fehér, szürke, tarka)
  • Simatollú magyar lúd

Kacsa

  • Magyar kacsa (fehér, tarka)

Gyöngytyúk

  • Magyar gyöngytyúk (fehér, ezüst, tarka, kékesszürke)

Nyúl

  • Magyar óriás nyúl

  • Gidrán
  • Lipicai
  • Kisbéri félvér
  • Nóniusz
  • Shagya-arab
  • Furioso-North Star
  • Hucul
  • Magyar hidegvérű

Szamár

  • Magyar (parlagi) szamár

Hal

  • Pontyok (attalai tükrös ponty, biharugrai tükrös ponty, bikali tükrös ponty, tiszai nyurga ponty, dinnyési tükrösponty, geleji nyurga ponty, szajoli tükrös ponty, hajdú T1 tükrös ponty, hajdú P1 pikkelyes ponty, hajdúszoboszlói tükrös ponty, hortobágyi tükrös ponty, hortobágyi pikkelyes ponty, dunai vad ponty, varászlói tükrös ponty, balatoni sudár ponty, mórichelyi tükrös ponty, nagyatádi tükrös ponty, szarvasi 215 tükrös ponty, szarvasi P34 pikkelyes ponty, P31 pikkelyes ponty, szegedi tükrös ponty, tatai aranysárga pikkelyes ponty, tatai palaszürke pikkelyes ponty, tatai hátpikkelyes tükrös ponty, tatai acélos nyurga ponty, ráckevei dunai tőponty)
  • Leső harcsa
  • Tok-félék (sima tok, sőregtok, vágótok, viza)
  • Sebes pisztráng

Kutya

  • Komondor
  • Kuvasz
  • Mudi
  • Puli
  • Pumi
  • Magyar agár
  • Rövidszőrű magyar vizsla
  • Drótszőrű magyar vizsla
  • Erdélyi kopó

Galamb

  • Alföldi buga galamb
  • Alföldi (kőrösi) keringő
  • Bácskai hosszúcsőrű keringő
  • Bajai keringő
  • Budapesti bíbic
  • Budapesti magasröptű csapos keringő
  • Budapesti magasröptű keringő
  • Budapesti rövidcsőrű
  • Budapesti tollaslábú gólyás
  • Budapesti tükrös
  • Ceglédi rövidcsőrű szívhátú
  • Csepeli magasröptű hófehér keringő
  • Debreceni pergő
  • Dél-Bácskai keringő
  • Egri kék keringő
  • Hódmezővásárhelyi ernyőszemű keringő
  • Kecskeméti keringő
  • Kiskunfélegyházi keringő
  • Kiskunfélegyházi simafejű keringő
  • Komáromi bukó
  • Magasröptű magyar deres
  • Magyar begyes
  • Magyar csirkegalamb
  • Magyar díszposta
  • Magyar óriás galamb
  • Magyar szarkakeringő
  • Makói magasszálló keringő
  • Miskolci keringő
  • Monori keringő
  • Szegedi magasszálló
  • Székesfehérvári bukó
  • Szolnoki bagdetta
  • Szolnoki keringő
  • Szováti kék